A pusztulás rózsái

2012.05.02 05:23

Regényem egy 16 éves lányról szól, akit leánykereskedők rabolnak el és visznek a határon túlra, Szlovákiába. A történet a lány, fogságban eltöltött két évét, és a szabadulás utáni életét mutatja be kétféle megközelítésben. Egyrészt saját nézőpontjából eleveníti fel az átélt eseményeket, másrészről pedig egyes szám harmadik személyben mondja el a két év történéseit. Ez a két aspektus váltakozik hát végig a regény menetén, melyeket Rita, az elrabolt lány, otthon hagyott családtagjaihoz írt levelei tesznek teljessé. Ez a szál csupán a regény végén szakad meg, ahol az egyik elrabló, egyben a vezér, saját szemszögéből beszél terveiről és ekképpen vetít az olvasó elé egyfajta jövőképet.

Rita a lánykereskedők „táborának” nevezett telepen sok szörnyűséggel, kínnal és szenvedéssel találkozik nap, mint nap és kénytelen szembe nézni a halál ezer arcával. Igaz, jómaga, egyfajta kiváltságos helyzetet élvez, miszerint ugyan őt nem vetik a táborba érkező „vendégek” és „vevők” karmai közé, ellenben neki kell elvégeznie minden piszkos munkát, mely a mocskok eltakarításán túl, a telepen sínylődő lányok ellátását, gondozását, a kínzások nyomait, valamint a halottak eltemetését jelenti. A rabságban eltöltött idő alatt közelebb kerül a többi, kizsákmányolt lányhoz, akiket ő csupán „rózsáknak” nevez. Szívén viseli sorsukat, gondoskodik róluk és mindent megtesz értük, ami csak tőle telik. Tulajdonképpen a rózsák gondozása és a túlélés vezérli mindvégig, mert hisz abban, hogy egyszer még viszontlátja családját (édesanyját, édesapját, nővérét és nagyszüleit).

Egy napon megismerkedik „elődjével” a Fantommal, aki ellenszegülésének eredményeként került el a telepről, de valamilyen rejtélyes oknál fogva mégis visszatér. (Ennek okát a könyv második részében fejtem ki.) És megismeri a Kiválasztottat is, aki egy teljesen „más nemű” pozíciót tölt be, egy, szintén a telephez tartozó farm gazdaépületében. Nevezetesen, ő „szolgáltatja” az újszülött csecsemőket a leány- és egyben gyermekkereskedők kényszerítésére, akiket a fogvatartók jó áron adnak tovább gyermektelen, ám annál vagyonosabb házaspárok részére. Rita sorsa az idő múlásával és a telepen bekövetkező változások miatt egyre rosszabb kilátásba kerül, mikor is végső döntésre, a szökésre szánja el magát, karján az utolsó megszületett és egyben sajátjának érzett leánycsecsemővel.

Szabadulását követően otthonában próbál visszailleszkedni a hétköznapokba és félbe hagyott életének folytatásával igyekszik felvenni a harcot a kísértő múlt borzalmaival. „Új életében” a szerelem is rátalál, valamint édesanyává válik, ám mind a szerelem, mind a gyermek, különleges módon a múltban történt elrablásához és a telephez kötik. S mikor sorsa végül rendeződni látszik, új, nem várt fordulatok következnek be, amiért végül kénytelen visszatérni az elátkozott helyre.