Az ebéd volt a rossz…

2012.09.14 14:53

Azt mondják, hogy érzékeny vagyok. Bár ezt anélkül is tudom.

Azt mondják, hogy egy ideje rossz az ebéd. Szó, mi szó, mostanában többször maradtam utána éhes, mint jóllakott, persze nem vettem zokon. Mert én más vagyok. Azonban egy gyermeknek még fejlődik a szervezete, számára fontos a tápértékben gazdag és finom étel. Én már ezen is túl vagyok.

Ma szintén a szokásos minőséggel ültem asztalhoz, valami mégis megváltozott. Észrevettem ugyanis, hogy az étkező gyerekek között az egyik kislány sír. Valahogy elment az étvágyam. Néztem őt, ahogyan a kölcsönkapott papírzsebkendőbe sírja minden bánatát. Nem tudtam, hogy mi okozta nála annak a bizonyos mécsesnek az eltörését, mindenesetre nekem pillanatok alatt összeszorult a szívem… és a gyomrom.

Nem indult jól a mai napom. Bella nehezen ébredt, aztán közvetlenül indulás előtt újra kezdődött a már rettegett „cipő mizéria”. Hiába van öt pár cipője, valami érthetetlen oknál fogva, egyiket sem akarja felvenni. És ezen az sem segít, hogy egyik csinosabb, mint a másik. Nekem pedig ma elfogyott a türelmem. Nagyon kiabáltam vele, ő pedig nagyon sírt. Valahogy úgy, mint az a kislány az ebédlőben..

 

Azt mondják, hogy érzékeny vagyok és én ezt nagyon jól tudom. Hiszen nálamnál jobban senki sem ismer engem.

Azt mondják, hogy…

Eh, mindegy is, biztos az ebéddel volt ismét gond, az lehetett a rossz..