Elmúlik…

2013.01.04 15:03
Az Idő-kerék egyre pörög,
elsuhan életünk fölött.
A percek, órák elszaladnak,
évek tűnnek egy pillanatnak.
Csak nem rég volt, hogy megszülettem,
másnap bekötötték fejem.
Tegnapelőtt, no meg tegnap
két kislány kért anyukának.
Hozzám jöttek, megszülettek,
elvarázsolták szívemet.
Édes gúzsként körülfontak,
karjaikkal leláncoltak.
Szorítsanak, ahogy tudnak,
hadd éljek még ma a mának!
Szívük, szívem együtt dobban,
örök érzés, múlhatatlan.
Ma még hívnak, hisz fontos vagyok,
ha megcsókolnak, felragyogok.
De a kerék most sem áll meg,
kíméletlenül továbbmegy.
Holnap is ők még gyermekek,
de holnapután elengednek.
És, hogy akkor mit csinálok?
Emlékezem s visszavárok.
Elmúlik az a fájdalom,
ha unokám ring karjaimon.
 
Budapest, 2012. december 27.