Malom dal (gyermekvers, Mesebeszéd)

Malom dal
 

A közeli domboldalon

él egy kedves kicsi malom.

Ha a kicsi malmot hallom,

elszáll minden csúf bánatom.

- Én vagyok a kicsi malom.

Dúdold velem vígan dalom:

Mindig azzal kezdem napom,

hogy a karom megmozgatom.

Ha a karom megmozgatom,

a kerekem is forgatom.

Ha kerekem megforgatom,

egyből rákezd malom dalom.

Ha rákezd a malom dalom,

örül az én kis molnárom.

Azért örül a molnárom,

mert a búzát porrá zúzom.

Ha a búzát porrá zúzom,

liszt névvel én felruházom,

s lesz abból tengernyi halom.

Ez a tengernyi liszt halom

velem fújja malom dalom.

Ha elkészül a sok halom,

zsákjaimmal betakarom.

Ha zsákjaimba berakom,

bezárom az összes zsákom.

Ha bezárult minden zsákom,

nem hagyom őket parlagon,

sülni-főni kint a napon.

Esőtől ázni sem hagyom.

Értük jön a pékasszonyom.

Ott lakik ő fent a dombon,

odaviszi a sok zsákom.

Minden pék az én barátom.

A sok lisztet búcsúztatom,

kenyerekként újralátom,

reggelidként ezt kínálom,

s asztalodon feltálalom.

Messze száll a malom dalom.

Boldogan én így dalolom.

S vígan telik minden napom.