Mindazoknak, akik értik.

2013.07.08 12:15

 

- Figyelj, te hová tartozol?

- Ne haragudj, de nem teljesen értem a kérdést.

- Nos, arra céloztam, hogy „GESZ”-es vagy, vagy „KLIK”-es?

- Vagy úgy! Kérlek alássan az az igazság, hogy én az elmúlt fél év során klikkesedtem.

- És mindannyian klik-esek vagytok?

- Nem, az túlontúl egyszerű volna! Nézd, ez a kedves hölgy itt közvetlen mellettem már gesz-es dolgozó, míg az a vigyorgó kopasz srác ott a túloldalt, ő már szintén klik-es és nem mellesleg ő is kedves (még ha olykor nem is látszik rajta)!

- És nem zavaró ez egy kicsit számotokra?

- Hát voltak és a mai napig vannak vicces és olykor bosszantó helyzetek.

- Mint például?

- Múltkor éppen édesapám szállította ki hozzánk az ételmintás zacsikat. Négyen tanakodtunk felette, hogy vajon melyikünk veheti át őket? Gyakorlatban természetesen bármelyikünk megtehetné, azonban az aláírás már más tészta. Akarom mondani, felelősség! A másik iskolatitkár (tudod, a „rövid hajú”) már majdnem átvette, ám ekkor a háttérből kiszólt a kedves és gesz-es kolléganő, hogy Isten ments! Azt csak ő veheti át!

- Más bonyodalmak?

- Ott vannak a bútorok.

- Mi van velük?

- Csupán annyi, hogy azok is meg vannak „osztva”. Ennek értelmében, elviekben az én asztalomnál, illetve számítógépemnél csak én dolgozhatok, míg a másik úgymond „cég” dolgozója a sajátján. A fénymásológépeket pedig megegyezéses alapon mindannyian használhatjuk, mert az azokba való festékekhez mindkét „munkáltató” hozzájárul.

- Ez valóban elég cifrául hangzik.

- Nos, igen. Tulajdonképpen kész csoda, hogy még szóba állunk egymással.

- Most ugye viccelsz?

- Hát persze, hiszen ismersz. Bár kínunkban mást nem is tudunk csinálni…

 

Budapest, 2013. június 21.