Mondd…

2014.01.01 11:19
 

 

Sokszor bizony elmerengek,
kérdéseim kerekednek,
kérek, várok, szólongatok,
és Őhozzá így járulok:

- Mondd csak Atyám, mi az élet?
Hogy tudhatnám, miként élek?
Mondd meg kérlek, mutasd nékem,
két kezedet nyújtsd elébem,
s mondd meg akkor, mondd, óh csak mondd!
Mi lehet hát az az Élet?

Hol vidámság van, víg nóta szól?
S nem fogynak ki a sok jóból?
Melegség és finom étek,
ott szeretetben együtt élnek?
Mutasd meg, mert a kétség úgy rág,
hol születik a Boldogság?

S én egyre kérek, szólongatok,
az életről mit sem tudok.
Atyám! Halld, most fáj a lelkem!
Válaszod még remélhetem?
Kérlek, beszélj vagy súgj csak egy szót!
S én nem feledem mind a sok jót.

Megint várok és csak hívlak,
még nem intek búcsút a mának.
Nem kérem többé a kezed,
lásd, meghajolok ím előtted.

Sírok is már, itt egy könnycsepp.
Talán érzem, mi az élet…

(Csak „gyógyítsd” meg a kislányomat,
gyógyítsd, kérlek!
S én nem hagyom el világodat,
amíg élek.)

2013. december 20.