Naplórészlet 12.

Orvosok

Benyitott. I/3, I/3, I/3... Az I. kórterem, 3-as ágyán valóban feküdt valaki. De nem volt egyedül. Egy középkorú nő ült szorosan mellette, háttal az ajtónak. A beteget nem is látta tőle, mert éppen a fejéhez hajolt és úgy súgott neki valamit. Valószínűleg az édesanyja lehetett, így a férfi inkább visszalépett az ajtóból és becsukta maga mögött. Úgy döntött, hogy először inkább a professzort keresi meg és beszél vele. A telefonban már úgyis jelezte számára az érkezését. A folyosón éppen ugyanaz a fiatal nővér haladt el mellette, aki nemrég útbaigazította őt. Felé fordult. A lány észrevette mozdulatát és bájos, kislányos mosolyával megállt mellette.

- Megtalálta uram, a beteget?

- Igen, köszönöm. Most nincs egyedül, így inkább nem zavarnám. Ellenben a főorvos úrral nagyon szívesen váltanék pár szót, ha tudna fogadni engem.

- Megkérdezhetem magának. Akkor jöjjön utánam, erre tessék.

A folyosó végén, szemközt a lépcsővel volt az iroda. Pontosabban a betegvárakozó, ahonnan négy ajtó nyílt. Ezek voltak az orvosok és adminisztrátorok szobái. Jobbra a két gépírókisasszony irodája volt, szemben a vizsgáló, balra a főorvos privát szobája, míg vele szemben a többi orvosé, egyfajta társalgó, mely az éjszakai ügyeletet ellátó orvosok pihenőjét is szolgálta egyben. A nővér átsuhant a máskor betegektől hemzsegő várakozó helyiségén és halkan bekopogott a főorvos úrhoz.

- Egy pillanat! - hallatszott az ajtó mögül a morózus férfi hang, majd kisvártatva megjelent a professzor. - Parancsoljon, mit szeretne? - szegezte a kérdést a fiatal nővérnek, mire az szemeit lesütve halkan válaszolt feljebbvalójának. - Egy úr szeretne beszélni Önnel, az I/3-as beteggel kapcsolatban. - azzal a várakozó férfi felé intett fejével. A két férfi egymásra nézett.

- Rendben, köszönöm! A VII/8-as beteget átszállították már?

- Nem, még várunk a beteghordozóra. De bármelyik pillanatban megjöhet.

- Hallatlan ez a lassúság! - horkant fel a professzor.

- Nagyon le vannak terhelve. Misi lebetegedett, így Sanyinak egyedül kell szállítania a betegeket, ráadásul a II. Bel-en szintén hiányzik a két hordozó, így oda is be kell segítenie. Egész nap meg nem áll. - a nővér halkan beszélt a férfihoz, a lány minden egyes rezdülésén látszott, hogy tart tőle. A főorvos hátat fordított neki és a várakozó felé intett.

- Jöjjön, kérem! Most éppen van pár percem, de negyedóra múlva igazgatósági ülésre kell sietnem.

A megszólított beleegyezően biccentett és engedelmesen bement az ajtón. A nővér még egy kis ideig nézett utánuk, majd fejcsóválva ő is indult a dolgára.

- Foglaljon helyet! - A határozott főorvos egy székre mutatott, mire a fiatal férfi megköszönte és leült. A két orvos el kezdett beszélgetni.