Párbeszéd Nr.2

2012.06.27 08:00

- Szia.

- Szia.

- Mi újság veled, hogy vagy?

- Megvagyok, köszi.

- Na, és hogy megy?

- Megyeget.

- Bővebben?

- Azt hiszem abbahagyom.

- Várj, akkor szerintem most nem ugyanarról beszélünk.

- Meg lehet.

- Én a honlapodról kérdeztelek.

- Én pedig arról beszéltem.

- Nocsak, mi történt?

- Semmi. Épp ez az, hogy semmi!

- De hiszen a látogatottságod napról napra nő. Nem értem.

- Én sem. Azt hiszem, megcsömörlöttem.

- Hogy értve?

- Nézd, igyekszem naponta új, lehetőség szerint érdekes írásokat feltenni az oldalra. Jönnek és olvassák is. De ennyi. Sok visszatérő Olvasóm van, gyakorlatilag a világ minden tájáról, de még csak nem is szavaznak. Naponta jóval többen jönnek hozzám, mint amin a tetszik-nem tetszik számlálóm áll.

- És még három negatívat is kaptál.

- Annyi baj legyen, egészségükre. De tudod, mit? Még azok is többet tettek. Hiszen én mindig is úgy gondoltam, hogy legyen akár negatív vagy pozitív valakinek a véleménye, de legyen. A közönynél nincsen rosszabb!

- Feladod?

- Talán. Talán bele sem kellett volna kezdenem. Minek? Kinek? Magamnak? Ez is csak kudarcélmény nekem. Igazad volt. Nem beszélgetünk. Nézd meg a vendégkönyvemet! Az én bejegyzésemen kívül semmi nincs benne. Á, abbahagyom.

- Végleg?

- Egy időre biztosan.

- Meddig?

- Nem tudom még. 1 hónap, esetleg 2. Vagy félév. Nem tudom.

- És az Olvasóid? Velük mi lesz?

- Őket sajnálom, ugyanakkor nem féltem. Találnak maguknak mást, elvégre sokan bontogatjuk a szárnyainkat. Annak talán vissza is jeleznek. Vagy pedig bemennek a könyvesboltba és megveszik a híres írók műveit. Ez a világ úgy látszik, most valóban erről szól.

- Pontosabban?

- Van akinek bejön és van aki elbukik.

- Akkor te most elbuktál?

- Valami olyasmi. De ne aggódj, mert nem halok bele és ne vedd a szívedre, mert én sem teszem!

- És az írás? Azt is abbahagyod?

- Azt soha! Hiszen ismersz, anélkül szinte létezni sem tudok. Egyébként is tele vagyok újabb és újabb történetekkel, amiket feltétlenül meg szeretnék írni. Hát, most azok szintén a fiókomban lesznek egy darabig.

- Ennyi volt?

- Ennyi.

- Akkor?

- Akkor.

- Mikor?

- Máskor...