Szeretni minden áron...
Még a fagyott jeget is szíve felolvasztja.
Felolvad az, tócsává válik,
mintha nem lenne más gondja.
Dermedten őt hallgatom,
s talán már nem is értem.
Mert hogy lehet így szeretni?
Túl bánaton, túl a "nincsen"...?
S ő beszél, közben mosolyog,
én ámulom a szavát.
Míg egyre csak azt kívánom, bár látnám
mindazt, amit Ő lát...
Tudom, hogy én nem ő vagyok!
Hiszen Ő nem is lehetek.
Mert én..
Csak amíg érzek, tovább már nem szeretek.
Más ő, de ez így jó!
Kerekebb e világ. Nélküle
nem is lehetne
az a buta öröm ilyen fájó...
Halkan dúdolgat, erre vajh' hogyan képes?
Szívem egyre lázítom.
Szeretni árván, szeretni együtt.
Szeretni bárhogyan.
Szeretni....
Minden áron.
Kispest, 2016. december 17.